Nos, arra gondoltam, hogy összefoglalnám az eseményeket és a tapasztalatimat erre a tanévre. Ez onnan jött, hogy ma délelőtt volt az évzáró és egyben a bizonyítványosztás. Kezdjük ott, hogy rettenetesen szar idő van. Nagyon furcsa a 40°C-os hőség után… Bár az egész országban hasonló lehet a helyzet. Na szóval a mai napot ismét sikeresen végigbuszoztuk, megfagytunk és megáztunk. Már alig vártam, hogy hazaérjek. Az évzáró nem volt hosszú szerencsére. Hát hogy is mondjam, nem érte nagy kitüntetettség az osztályt. Sőt, semmilyen. x’D Ezen csak nevetünk, de azért mégis legbelül fáj. 9. b hozta a formáját ismét. Lassan ilyen ‘hírhedt’ banda leszünk… Valahogyan sikerült összeválogatni az embereket ebbe az osztályba. x] Hát a bizonyítványomról csak annyit, hogy nem lett rossz, de kitűnő sem. Öt négyes kivételével a többi mind ötös. Lehetett volna jobb is, de hát ez most így alakult. Jövőre rá kell kapcsolni jobban a tanulásra. Csak ez a megoldás van.
Na, hogy hű maradjak az eredetileg eltervezett témához, akkor egy kicsit arról is írok, hogy mit tartok a legfontosabb eseményeknek az eltelt tanév során. Kezdjük ott, hogy nem éppen zökkenőmentesen indult az egész. Nehéz volt megszokni a koránkelést, a buszozást, a várakozást és a rohanást. Amit pozitívumnak tartok az az, hogy rengeteg új embert ismertem meg. Jó, hát persze, hiszen teljesen új közösség, így hát ez alap. Meg amúgysem vagyok antiszociális, sőt nagyon szeretek ismerkedni és bárkivel szívesen beszélgetek. Így hát ez nem okozott gondot. Aminek viszont a legjobban örülök az az, hogy iskolán kívül is kötöttem pár jó barátságot. Nekem igazából a társaság az, ami életet ad. Enélkül rettentően üresek a napjaim. Már ezért is érdemes napi több órát buszozni. Bár ez is sok esetben problémát okoz. Nagyon kötött dolog, mivel nem félóránként járnak… Van úgy, hogy másfél órát kell várni a buszra… De ilyenkor van kihez mennem, vagy vele lennem. Ő a legjobb barátnőm. Eszti. Nos, vele sem volt felhőtlen a kapcsolatom és gondolom nem is lesz. Az év második felében barátja lett, szóval én egy kicsit háttérbe szorultam. Nem is kell mondanom, hogy ez nem egy konfliktushoz vezetett. Viszont ezeken a ballépéseken kívül nagyon jóban vagyok velük. Nekik köszönhetek egy számomra nagyon meghatározó ismerettséget. Nem másról van szó, mint Róla. Bár az még egyenlőre nem sikerült, hogy egy kicsit jobban közelebb kerüljünk egymáshoz, de nem adom fel egyenlőre. Úgy érzem Rá érdemes várni. Aztán majd minden kiderül. Nagy esemény volt még az, amikor Esztiék elköltöztek. Így többet tudunk együtt lenni és ez is sokat változtatott a dolgokon. Minden esetre nagyon sokat köszönhetek a barátaimnak. Gondolok most a sok-sok beszélgetésre, amikor lelket öntöttek belém, amikor elmentünk valahová, vagy éppen csak a buszmegállós sztorikat említsem. Mindenki tudja milyen ez. Barátokra mindig is szükség lesz. Számomra szinte ők a legfontosabbak. Persze nem csak a jókat említeném meg. Év elején nagyon megijedtünk az első váratlanul rossz matekjegytől. De aztán később ez természetesen javult. Sokszor kellett küzdeni, sokszor ért csalódás. De túléltem. Ennél már csak nehezebb lesz, erre fel kell készülni.
Összefoglalva én nagyon örülök, hogy anno ide jelentkeztem. Jó ide járni, sok mindent köszönhetek ennek a helynek és hát persze nem utólsó sorban magamnak. Nem mindegy lenne ha máshová járnék. Itt a társaság viszonyag nagy része hasonló, mint én. Ennek kifejezetten örülök. Nem volt rossz ez az év, szerintem ennyi minden sohasem történt velem, mint az utóbbi időben. Kíváncsian várom a folytatást. De most a lényeg az, hogy elkezdődött hivatalosan is a nyár. Remélem ez is eseménydúsan fog eltelleni. =]
Még nem érkezett hozzászólás eddig
Szólj hozzá
Line and paragraph breaks automatic, e-mail address never displayed, HTML allowed:
<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <pre> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

